Csapatunk

Csapatunk a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből és érdeklődési körökből verbuválódott gárda, akiket összetart a történelem és a magyar vívó hagyományok szeretete. Bármennyire elütő háttérrel rendelkezzünk is, mindnyájunkat közös cél hajt.

Az első világháborúban, a lövészárkokban elszaporodó ismétlőpuskák és géppuskák kereszttüzében a huszárokkal együtt elvesztek több száz éves harci hagyományaink is. Ezeket kívánjuk mi összegyűjteni, rendszerezni, és minél szélesebb körben elterjeszteni. Bemutatóinkon a török-magyar korból származó játékos történetekkel ugyanúgy találkozhatnak, mint a kizárólag harcművészeti formában előadásra kerülő hadi hagyományainkkal. Ez irányú törekvéseinkben segítségünkre van a Magyar Hadtörténeti Múzeum és Levéltár gyűjteménye és segítőkész vezetősége.

Edzéseinken és bemutatóinkon eredeti, jórészt XIX. századi fegyvereket használunk, ugyanis a fegyvergyártás tömegessé válása után a fegyverkovácsolás technikai fortélyai az idők homályába vesztek. A manapság kovácsolt szablyák sem könnyedségükben,sem súlyukban, sem használhatóságukban nem tudják megközelíteni az eredeti példányokat.

Ruháink korhű másolatok, melyeket hozzáértő, színházaknak is gyakorta dolgozó mesterek készítenek számunkra. Páncéljainkat ránk maradt feljegyzésekben leírt módokon, a vértek történetére szakosodott fegyvertörténész segítségével, magunk készítjük.

Céljaink:


A Magyar Tradicionális Harcművészetek népszerűsítése. Minél szélesebb körrel való megismertetése. Ezen harcművészetek sajátosságainak tanulmányozása és lehetséges a modern kor sajátosságainak megfelelő alakítása. A technikáinak fejlesztése esetleg odaillő módon más harcművészetekből technikák átvétele és rendszerbe illesztése. A magyar harcművészetek fejlődésének áttekintése korszakonként és ezek meghonosítása a mai kor emberének igényi és lehetőségei szerint.

Feladatunk:


Olyan átfogó harcművészeti rendszer kialakítása, amely valós körülmények között is megállja a helyét. Alkalmazhatóságban és elsajátításában nem gátolja a jelenkor emberének szűkre szabott időkerete. A munka, a tanulás mellett lehetőséget tudunk biztosítani számára, hogy adottságaihoz mérten a lehető legrövidebb idő alatt át fogó képet kapjon a rendszerről és azt a legmagasabb szinten el tudja sajátítani.

Műsoraink

Bemutatókat több formában és időtartamban vállalunk. Ezek lehetnek, rövidebb vagy hosszabb lélegzetvételűek. Illetve látványos show elemekkel tarkított fesztivál jellegű rendezvények is. Minden esetben a megrendelő igényeihez igazodva, illetve a rendezvény, vagy esemény jellegébe illeszkedve válasszuk meg, vagy ajánljuk fel a lehetőségeket. A megrendelővel közösen kialakított koncepcióra is van lehetőség, amennyiben az belefér a lehetőségeinkbe és erőforrásainkba.


Amennyiben kérdése van, úgy kérem vegye fel velünk a kapcsolatot:
Emailben
Facebook oldalunkon
Érdeklődés telefonon:
LÁSZLÓ András: +3670 325 6339
LÁSZLÓ Balázs: +3670 527 9337
BALOGH Attila: +3670 703 1567


1. Rövid fellépések:

10-20 perces bemutatóinkon 5-8 fellépő szerepel. Koreografált és szabad harci elemeket is tartalmazó párbajokat vívnak, egy rövidebb történet köré szőve. Lehetőség van a műsor után rövid előadásra a szablya használatának leírásával, a fegyverben rejlő lehetőségek részletezésével. Ezek a műsorok kisebb színpadokra, alacsonyabb számú nézősereg szórakoztatására alkalmasak.

2. Hosszú fellépés (történet):

A török-magyar kor számos összecsapása, legendája alapján írt, fordulatokban bővelkedő történetek, az idézett kor hangulatának bemutatására. Szónoklatokkal, lányrablással, párbajokkal és nagyobb összecsapásokkal színesített előadás. Ezek a fellépések általában 1-2 órát vesznek igénybe, és 10-15 vívót mozgatnak. Fesztivál jellegű rendezvényeken minden nap előadásra kerülhetnek, de főattrakcióként is megállják helyüket.

3. Hosszú fellépés (harcművészeti bemutató):

Csapatunk fő profiljának is nevezhetnénk a harcművészeti bemutatókat, hiszen ilyenkor van lehetőségünk, tudásunk teljes mélységben való kiaknázására. Ezek az előadások a szablyavívás szépségéről szólnak, tisztán a fegyverek és használóik harcművészeti tudására építve. Olyan egyedülálló részleteket is tartalmazhatnak ezek a fellépések, mint a vakvívás, vagy a nyílvessző elől való kitérés. Vakvívás alkalmával a küzdők szemét bekötjük, így csak belső érzékeikre hagyatkozhatnak. Kitéréses műsorszámunkban fellépünk a rá 20 méterről leadott nyíllövések elől lép ki.

4. Víváson kívül:

Lehetoség nyílik hastáncos és tuzzsonglor számokat is bemutatóinkba fuzni, emelve azok fényét és látványosságát. Ezen bemutatók a történet szerves részeként is kapcsolódhatnak eloadásunkba, de külön is választhatók attól, így elérve, hogy hastáncos-zsonglor musorral csigázzuk fel a tényleges musorkezdésig a közönséget, így csalogatva azt a színpad közelébe…


Három mesterünk vett részt kaszkadőrként a Művészetek Palotájában bemutatott Trisztán és Izolda című Wagner darabban. Neves színművészek mellett az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy Pintér "Oroszlán" Tamásnak köszönhetően szerepelhettünk ebben a neves színműben. A darabot Szemerédy Alexandra és Parditka Magdolna rendezte, valamint a díszlet és jelmeztervezői is egyben ők voltak. A Fischer Ádám dirigálta Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara mellett neves külföldi szólisták mellett léphettünk színpadra. Mindemellett a Magyar sportélet kiemelkedő vívóitól vehettünk leckéket. Ezúton mondanánk köszönetet a rendezőknek és Oroszlánnak, hogy kiállhattunk a világot jelentő deszkákra. Továbbá köszönet illeti egyesületünk tagjait, hogy ezzel is öregbítették hírnevünket.
Trisztán és Izolda - Művészetek Palotája 2010
Akikre büszkék vagyunk:
Molnár Gábor, László Balázs és Balogh Attila.
Köszönjük nekik!

Edzéseinkről

Célun k a történelmi harci tudományok, művészetek és műveltség minél szélesebb körű megismertetése, magas színvonalú bemutatása, gyakorlása és tanítása. Elsősorban fegyveres és fegyvertelen harci technikák, valamint az ehhez kapcsolódó és szükséges elméleti ismeretek tanítása folyik. Edzéseinken a hagyományos szablya és kardvívás technikáit gyakoroljuk a fennmaradt forrásanyagok alapján, nagy hangsúlyt fektetve a pusztakezes elemekre és az erőnlét fejlesztésére.

Az edzések tematikája alapjaiban hasonlít más küzdősportok rendszerére, azzal a különbséggel, hogy mi a gyakorlatokat fegyverrel végezzük. A gyakorlások fa fegyverekkel történnek, de a haladóknak lehetősége nyílik fém fegyverekkel való edzésre is. Nagy hangsúlyt fektetünk a szakszerűen felépített edzésmenetre, melynek kiváló alapot ad a haladók többségének küzdősport múltja. Vezetőedzőnk fekete öves godo-ryu mesterek és az instruktorok többsége is rendelkezik küzdősport múlttal.

Ez önmagában garancia a szakszerű edzésvezetésre.

Edzéseink szigorú szabályok szerint épülnek fel. Mindenek előtt nagy figyelmet fordítunk az edzéseken a biztonságra. Ezért is különösen fontosnak tartjuk a biztonsági rendszabályok betartását, mert fegyveres sportágak esetében könnyen előfordulhatnak balesetek.

Edzőinknek (László Andrásnak és László Balázsnak) köszönhetően azonban tanítványaink biztonságban, szakszerű felügyelet alatt fejlődhetnek. A fegyvertulajdonosoktól a fegyelmet az edzéseken kívül is megköveteljük. A kezdők és hobbi vagy amatőr vívók szabadabb edzéseken vesznek részt, mint haladó, profi társaik. Együtt sportolás közben hamar kialakul a csapatszellem, így barátságok is könnyen születnek.

Az edzések szabadon látogathatók. Az órák menetéről részletes tájékoztatást a helyszínen vagy e-mailben, részletes edzésterv formájában kaphatnak az érdeklődök.

About

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur et adipiscing elit. Praesent eleifend dignissim arcu, at eleifend sapien imperdiet ac. Aliquam erat volutpat. Praesent urna nisi, fringila lorem et vehicula lacinia quam. Integer sollicitudin mauris nec lorem luctus ultrices. Aliquam libero et malesuada fames ac ante ipsum primis in faucibus. Cras viverra ligula sit amet ex mollis mattis lorem ipsum dolor sit amet.

Kapcsolat

Térkép:

Tisztelt Látogatónk!

A következő lehetőségek állnak rendelkezésre a kapcsolatfelvételre:

Telefonon:

Emailben: info@szablyavivas.hu

Személyesen az edzéseinken:
Lázár Vilmos Általános Iskola
1202 Budapest, Lázár utca 20
Kedden és Csütörtökön 18:00-19:30 óráig

Gondolatok a szablyavívásról

Egy beszélgetéssel kezdenék, amely a legendáriumban maradt fenn: Az Olaszországból hazatért és Huszárnak állt újonc és a kiképzője közt zajlott ez a beszélgetés. Az újonc dicsekedett a külhonban szerzett vívótudásával és annak nagyszerűségével. Majd az öreg Huszár imígyen szólott:
- Osztá’ Kigyelmi ismeri-e a hatvágást?
- …?
- Oszt’ ismeri-é a huncutvágást?
- - …?
- No akkor gyűjjék oszt’ megmutatom magának.

Ennyit az adomákról, a mesékről. És akkor lássuk, hogy mivel is van dolgunk. Az Olasz és a Magyar iskola teljesen eltérő mentalitást, gondolkodásmódot igényel. Az Olasz iskola a fegyvereik adottsága miatt vonalas, már-már kissé sablonos. Persze ez nem jelent jót, vagy rosszat, ez alapján nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket. Egy fegyver, vagy iskola annyira jó, mint amennyire azt a használója, vagy tanulói jóváteszik. Hiába van a kezemben a világ legprecízebb mesterlövész puskája, ha azt nem tudom használni. Így van ez a kardokkal is. Ha nem tudom a szablyát használni, attól még szablyával nem leszek jobb vívó, mint a velem szemben álló rapiert forgató ellenfelem.

Akkor most kezdjük el meg tanulni használni a kezünkben lévő fegyvert. A kezünkben lévő fegyver, pedig a szó fizikai és képletes értelmében is igaz. Mert ha nincs kardunk, vagy szablyánk, akkor azt a kezünkkel helyettesíthetjük. Kinyújtott tenyerünk a pengét, tenyerünk éle, pedig a penge élét reprezentálja.

Alapvágások: Ezek azok, amiket minden edzésen el kellene gyakorolni. Hisz a ház is akkor ér valamit, ha stabil alapokra épül. Mellékelek egy képet a Huszár hatvágásról és az Olasz vágóiskoláról. Nagyon hasonló mindkettő, még a támadási magasságok is nagyjából ugyan azok. Fejvágás, nyak és csípő vágások. Két alapvető különbség fedezhető fel a rajzokon. A Magyar hatos alap, egyel több támadást tartalmaz, mint az Olasz iskola alapvágásai. A második szembeötlő eltérés a vágásirányokban rejlik.

Korábban már ejtettem szót az Olasz iskola vonalas voltáról. A támadási irányokat és szögeket jelentő piros nyilak mind síkben helyezkednek el. Ennek okán a támadás, ha az védésre kerül, statikussá válik. A penge automatikusan kötésbe kerül a blokkal. Ebből kiutat, csak az jelent, ha visszahúzom a pengét és egy újabb támadást indítok. Haladók belharcba is bocsátkozhatnak. De minek, ha van egy fegyver a kezünkben.

Ezzel szemben a Magyar iskola vágása nem vízszintes, vagy függőleges síkok mentén mozog, hanem döntött vonalakon. Ebből adódóan, ha a támadásunk blokkolásra kerül, akkor abból dinamikusan kivezethetjük a pengét és ezzel a mozdulattal már tudunk azonnal tovább támadni. Megfigyelhető, hogy az egy síkban lévő támadásokra, a Magyar iskola esetében egy „8”-as illeszthető rá. Pontosabban mindjárt kettő. Ti. ugyan azt a támadást, kívülről és belülről is végre tudom hajtani. Mindehhez a kéztartáson és jellemzően a csukló munkáján kell változtatnunk. Illetve ezzel a nyolcas alappal, a penge átvezetése rugalmasan megtörténik az irányváltásoknál. Időt takarítok meg, kiküszöbölöm a támadási oldal és magasság váltásakor adódó időveszteséget.

Az irányváltásokat sötétkékkel jelöltem a rajzokon. Megfigyelhető, hogy a statikus iskola, sokkal több irányváltást alkalmaz, mint a dinamikus. Ennyit jelent az, hogy egy vágásból, támadásból át tudom vezetni, automatikusan a következő támadást vagy éppen vágást.

Mindkét iskolának ugyan az a célja. Elsajátítani a biztos fegyverkezelést. Megtanítani a vívót térben látni az ellenfelét. Megtanítani térben gondolkozni. Mit jelent ez vajon? Azt jelenti, hogy mindkét iskola, felváltva támadja a különböző magasságokat és oldalakat. Ebből adódóan, folyamatosan nyomás alatt tartja az ellenfél védelmét, azt folyamatosan mozgatva, nem engedve stabilizálódni. Gyakorlatilag szétbontja a védelmet és azon rést támaszt egy végső támadáshoz.

Nagyon érdekes és lényegre törő gondolkodás volt ez. Győzd le az ellenfeledet, még mielőtt elkezdenétek harcolni. Már az alapok arra épülnek, hogy a befejező technika az a lehető legegyszerűbben, leghatékonyabban végrehajtható legyen.

A szablya

A felépítése nagyon egyszerű. Markolatból és a pengéből áll.

Markolat: A markolat több részre oszlik. A keresztvas a legjellemzőbb része. Ez a kézfej védelmét és az ellenfél fegyverének a megkötését szolgálja. A mérete korszaktól és használati stílustól függően eltérő lehet. A későbbiekben ezt összekapcsolták lánccal vagy egy kengyellel, a markolatsapkával. Ezzel tovább erősítve a kézfej védelmét. A tényleges markolat fából készült és cápa vagy rája bőrrel borították. Célszerűen azért, mert az érdes, durva bőr jó tapadást biztosított. Az egyszerűbb, közemberek, közkatonák számára, vagy a már sorozatgyártású fegyvereknél marhabőrt használtak. Ezt sodrott acéldróttal kötötték át, hogy a tapadást itt is biztosítsák. A markolatsapka funkcióját tekintve kettős szerepet kapott. Egyrészt a kengyel és a markolattüske rögzítésére szolgált. Másrészt pedig harc közben a támadó félre lehetett vele lesújtani.

Penge: Mindig ívelt, ellentétben a nyugati típusú kardokkal. Méretét tekintve változó hosszúságú és vastagságú lehetett. Csakúgy mint az ívmagassága, az is változó volt. A főbb részei a vágóél, a fokél, a gerinc és a markolattüske volt. Továbbá a pengén egy vagy több ún. pengevájat, homorulat volt található. Ezt tévesen sokan vércsatornaként aposztrofálják. Ez nem igaz. Ennek a célja a penge rugalmasságának és szívósságának a növelése, valamit a tulajdonságok megőrzése mellett az össztömeg csökkentése volt. A fokél kettős szereppel bírt. Egyrészt elősegítette a szúrásokkal történő sikeres támadások végrehajtását. Továbbá a fegyvert egy csuklómozdulattal elfordítva az alkar inainak, vagy a fegyvertartó kéz ujjainak a levágására is lehetett használni. Kialakítását tekintve vagy belesimult a pengevonalba, vagy un. hangsúlyos, kiugró fokélt képeztek ki a kovácsok. Egyes példányokon egy nagyon rövid (3-5 cm) erősen csapott fokél volt. Ezt hívtáp Pandúr spiccnek. A penge legfontosabb eleme a markolattüske volt. Ha a fegyverkovács ezt rosszul készítette el, akkor a szablya használhatatlan volt. Könnyen eltört a penge nyakban. Ettől függött akár a fegyvert forgató katona élete is. A gerinc kialakítását tekintve többféle lehetett. A három legjellemzőbb az un. T gerinc, a gerinchúros és a sima. A T gerinc tulajdonképpen egy elnagyolt T betű keresztmetszetet adott a pengének. A gerinchúros penge egy henger alakú merevítőt kapott, kovácsoltak a gerincből. A sima, szimpla gerinc volt talán a legelterjedtebb, ez sok magyarázatot nem igényel.

Megkülönböztetjük használat szempontjából a penge „Erejét”, „Tüzét” és „Gyengéjét”. A z ereje az a penge markolathoz közelebb eső, utolsó harmada volt a pengének. Ezt nem, vagy csak részben fenték ki. Jobbára védésre használták, vagy legfeljebb a kialakításánál fogva, zúzott sebek okozására volt alkalmas. A penge tüzét a középső harmad képezte. Ez volt harcérték szempontjából a legjobb, leghatékonyabb. Ezt használták a legtöbb támadás során. Alkalmas volt akár végtagok csonkolására is, vagy mély halálos sebek ejtésére. A gyengéje a fegyver első harmada volt. gyors támadásokat lehetett vele végrehajtani. Valamint kisebb sebek ejtésére volt alkalmas a fokéllel együtt. Ezek a sebek inkább sokkhatás kiváltására voltak alkalmasak.

Forgáspontok: Alapvetően hat forgáspontot különböztetünk meg a szablya használata közben. Ezek a mellékelt képen láthatók. A penge hosszirányában a kar teljes hosszában találhatók. Illetve volt még egy tengelyirányú forgáspont is. Különféle vágások vagy kombinációk végrehajtása során ezeket tudjuk felhasználni a penge minél hatékonyabb és a támadásnak legmegfelelőbb vezetésére. A penge vezetése a forgáspontok mentén a legcélszerűbben egy nyolcas ívén kivitelezhető. Ez a nyolcas ív meghatározza alapvetően a szablyavívó mozgását is. Ebből adódóan eltér a vívóstílus a nyugati iskolákétól. Míg a nyugati stílusok alapvetően egy egyenes mentén mozognak, addig a szablyavívó körkörösen a tér több irányáéba is elmozdulhat. Ezzel a sokrétű mozgáskultúrával kiegészítve nagyon hatékony fegyvertárral rendelkezik a szablyavívó.