a kard tábornoka

Pézsa Tibor

olimpiai és világbajnok kardvívó, vívómester

A kard tábornoka

mesteredzők - vívómesterek

1935. november 15-én született Esztergomban.

„A kardvívás tábornoka”

Olimpiai és világbajnok, minden idők egyik legsikeresebb magyar vívója. A jelen idő legnagyobb magyar kardvívó szaktekintélye.

18 évesen Esztergomban kezdett vívni, majd 1957-től a Bp. Honvéd versenyzője lett.

Szűts Jánostól tanulta a vívás tudományát és a vívás oktatását is.

1957-ben, 1959-ben, 1961-ben csapatban aranyérmet szerez az Universiadén.

1962-bene tagja volt a világbajnokságon második helyen végzett csapatnak.

1964-ben a Tokiói olimpián egyéniben aranyérmes lett!

1966-ban csapatban világbajnok.

1970-ben egyéniben világbajnok!

1973-tól visszavonult a versenysporttól és edzősködéssel kezdett foglalkozni.

1978 és 1982 között a kard válogatott szakágvezetője volt.

1985-ben lett a Bp. Honvéd szaktanácsadója.

2005 óta a BSE keretein belül vezeti a Pézsa Tibor Vívóakadémiát, amely az utánpótlással foglalkozik.

Manapság inkább kerüli a nyilvánosságot. De szerencsére rendszeresen megtalálható a vívóteremben, ahol felveszi a mesterplasztront és oktatja azokat, akiket arra érdemesnek tart. Mestereket és vívókat egyaránt.

Anekdota Pézsa Tiborról:

„Ki az, aki unja?”

A tokiói olimpiai győzelme után  újra edzeni kezdett mesterével, Szűts Jánossal. Mestere, oda állt elé és csak ennyit mondott:

„- Semmi baj nincs Tibor, most már hogy olimpiai bajnok lettél, ráérsz megtanulni vívni!”

S bizony, több mint egy órán keresztül a fejvágást ismételtette tanítványával. Monoton másfélórás ismétlés után, Pézsa levette sisakját és odalépett mesteréhez:

„- Maistro, nem lehetne, most már valami mást is csinálni, mert nagyon unom.”

Szűts János mester ránézett és mosolygó szemekkel csak ennyit válaszolt:

„- Ha kettőnk közül valaki unja, az én vagyok.”

„Tusőr”

” A lényege a dolognak az az, hogy nem csak azokról lesz a jó vívómester, teszem azt, aki olimpiai bajnok volt, meg világbajnok volt, mert azokból lettek a világhírű mesterek, akik nem voltak olimpiai bajnokok, nem voltak világbajnokok..

Igen ám, de ezek igen nagy tusőrök voltak. Az azt jelenti, hogy amikor mondjuk egy edzés után leálltak vívni egy pár tust a tanítvány a mesterrel, és akkor általában a mester hülyére verte a tanítványt.

És aztán volt nekünk egy híres olimpiai bajnokunk, a Gerevich Aladár. Ott van a fotón, a Szűts Jánossal (mosolyog). És én egyszer Tatán kérdeztem a Gerevichet, hogy:

– Aladár! Hát hogy van az, hogy ezek a nagyszerű mesterek, egyik sem volt olimpiai bajnok meg világbajnok?

Hát azt mondja, ez nem azt jelenti, hogy ezek nem tudnak ám találatot adni. Igen kiváló tusőrök. Például a Szűts Jánosnak olyan furcsa hasvágása volt, hogy azt soha nem tudtam kivédeni. Mondja ezt, egy nyolcszoros olimpikon.

Na, most csak úgy hozzávetőlegesen elmondom, hogy én ezt a Gerevichet délutánonként, ha kétszer megvágtam, örültem nagyon. És Ő mondja azt, hogy a Szűts Jánosnak olyan különleges volt az a hasvágása, hogy azt nem tudta soha kivédeni.

De nálunk is előfordult sokszor, fölálltunk az iskola végén vívni. Egy tus, de csak a kéz, de csak a kéz volt találati felület. (Pézsa mester a könyökétől a csuklójáig mutatja a találati felületet). És akkor ott álltunk. Akkor én nem mertem vágni, mert tudtam, hogy kivédi a János. Akkor így csinált hogy: (egyből vágott kézre alulról és nyújtja a kezét)…és elment. Kész. Ott vágott, ahol nem vártam.

Na, most 1 tusra vívni, más 15 tusra vívni. Na most így kezet vágni csak az tud például, aki tudja a kardot fogni. Hát így ezt a vágást szinte nem is érzik (demonstrálja). Nem is érzed. nem? És ez olyan gyors. Ugye? Ezt csak az tudja, aki jól fogja a kardot.

Na, de most túl megyek. Hát ilyen messziről is lehet ám így vágni a kezet. (Hátrébb lép 2 lépést, majd egy nagyot lép előre és megcsinálja újra a vágást alkarra, alulról.) Mosolyogva mondja: ilyen messziről is lehet vágni. Hát erre kell megtanítani a tanítványt. Na, szóval ennyit a mesterekről. Nagyon nagy tusőrök voltak és oda vágtak a karddal, ahová akartak.”

Mesterek és tanítványok - vívómúzeum

Olvass tovább bejegyzéseinkben

Jekelfalussy Piller György

kétszeres olimpiai bajnok

Keresztessy József

a magyar kardvívás megteremtője

Várunk téged is!

Ha érdekel a kardvívás világa

Telefon: +36 20 972 2298

Magyar Szablyavívó Iskola

logo.szablya
Hogy az maradj, akinek születtél

Vívás vidéken és külföldön

Pécs, Szolnok, Debrecen
Székesfehérvár, Kecskemét
Nyíregyháza, Szeged, Miskolc, Magyaróvár
Békéscsaba, Nagykanizsa
Keszthely, Zalaegerszeg
Szentes
LENGYELORSZÁG
ERDÉLY

A legtöbben keresik

Borsody-rendszer
Hol lehet vívni
Kertai Zalán festmények
Régi vívókönyvek
Gyakran ismételt kérdések
Pézsa Tibor
Máday Norbert

Vívó órák

1091 Budapest, IX. kerület
Üllői út 57.

Hétfő: 19:30-21:00
Szerda: 19:30-21:00

Elérhetőségek

e-mail: info@szablyavivas.hu
telefon: :+36 20 972 2298 

© 2024. Magyar Szablyavívó iskola.
Minden jog fenntartva.