1920-ban a Hadügyminisztérium felállította a Magyar Királyi Honvéd Vívó és Testnevelő Tanfolyamot. A tanfolyam célja az okleveles katonai sporttanárok és sportoktatók képzése, illetve továbbképzése lett volna. A Nemzeti Hadsereg ezen első sportiskolájának parancsnoka Berti László alezredes lett, aki Gellér Alfréddel és Kamilly Frigyessel látott munkához.

Gellér Alfréd a tőrt és párbajtőrt, Kamilly Frigyes a kard szakágat vezette. Az intézmény létrehozása a vesztes háború utáni években rendkívül szűkös körülmények között történt meg. Miután mindhárom vezető hosszú időn keresztül a híres Bécsújhelyi Katonai Vívó és Tornatanári Intézetnél tevékenykedett, szakmai tudásuk rendkívül magas szintű volt. Az intézmény két éven keresztül működött, ez alatt 15 tiszt és 15 altiszt került ki innen.

A Trianoni Békekötés határozatai következtében az intézményt feloszlatták (a Trianoni Békaszerződés 4. fejezetének A111 és 112-es cikkelye alapján, amely a katonai iskolákra, tanintézetekre, társulatokra és egyletekre vonatkozik.

Három év szünet után, Magyar Királyi Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet néven, a régi szakembergárda egy részével megkezdték, illetve folytatták a munkát.

1925-ben jött létre a mai napig legendás hírű intézmény, a Toldi Miklós Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet, rövidebb nevén a SPOTI. Nagyszerű vívómesterek és vívók egész serege került ki innen működése alatt. Az intézet első parancsnoka Rády József huszár ezredes (1884-1957), aki maga is nagyszerű vívószakember volt. Gellér Alfréd fővívómester a tőrvívás, Borsody László fővívómester a kardvívás szakot vezette.

A mesterképzés két évig tartott, a tanfolyamra hivatásos tiszteket és tiszthelyetteseket küldtek. A rendkívül jól szervezett és kiválóan vezetett SPOTI-nak nagyon sokat köszönhet a magyar vívás. Az igen magas színvonalon oktató vívómesterek, nagy tudású és nagy létszámú további vívómestereket képeztek.

A SPOTI eredeti székhelye az Üllői úti Mária Terézia laktanya Liliom utcai szárnyában volt, eléggé szűkös körülmények között. 1926-ban az intézmény átköltözött a Szabolcs utcába, majd 1932. március 1-én a minden igénynek megfelelő végleges helyére, a IX. kerületi Gubacsi és Timót utca sarkán lévő egykori Laudon aktanyába. Itt már Novakovics Béla volt a parancsnoka.

A hallgatók, tisztek és altisztek, bentlakásos rendszerben végezték a tanfolyamot és rendes órarend szerint ismerkedtek a tantárgyakkal. A SPOTI 1944 szeptemberén kitelepül Balatonlellére. Itt Somfai Elemér volt az intézmény parancsnoka.

Az orosz hadsereg megérkezése után, természetesen a Magyar Királyi Toldi Miklós Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet működése nem indulhatott újra. A mesterek egy része meghalt a háborúban, egy részük hadifogságba került, míg mások külföldre emigráltak.

1945-ben azonban a túlélő mesterek egy része (Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Papp ertalan, Maszlay Lajos), hogy tovább örökítse a magyar katonai kardvívás hagyományait, TOLDI Sport Egyesület néven megkezdte működését a Tildy kormány, hallgatólagos hozzájárulásával.

1948-ban Rákosi Mátyás hatalomra kerülésével az egyesületet feloszlatták. A TOLDI SE-ben oktató mesterek, más sportegyesületben vállaltak vívómesteri illetve vívóedzői munkát, hogy legalább a sportvívás keretei között át tudják menteni a régi tradíciókat. Közülük sokan a Csepeli Vasasba igazolnák át.